2009. 05. (május) 9-én III. Erdélyi Baranta Bajnokság lesz Gyergyószentmiklóson.
Aki részt szeretne venni – akár versenyzőként, akár szurkolóként – azok jelentkezzenek Csortán Arnold VI. osztályos tanulónál, a jelentkezsi lapot is tőle kérjétek és aláírva hozzátok a pénzzel együtt.
Jelentkezési határidő május 4.
Részvételi díj 10 Ron, mely magába foglalja az útiköltséget, nevezési díjat és egy ebédet. Ezt az összeget május 4-ig be kell fizetni. Hozzatok magatokkal tízórait, innivalót és váltó ruhát, cipőt.
Indulás 2009. május 9-én reggel 7 órakor a buszmegállóból. Hazaérkezés estefelé.
Várjuk jelentkezéseteket!
Megkérünk benneteket, hogy a feltételeket és a pénzbefizetés időpontját vegyétek komolyan, csak akkor tudtok résztvenni.
Kísérők: Öcsi bácsi és Zoltán edző.
Üdv: Jakab Iza
Birkózóverseny
Birkózóverseny
2008.
03. 21 – én birkózóversenyt rendeztek Székelydályán. Az
Udvarhelyi barantások jóvoltából, erre az alkalomra az Íjász
klub tagjai is meghívást kaptak. Már
több mint egy hónapja felvettük a kapcsolatot a Székelyudvarhelyi
Baranta Egyesülettel, akik minden szombaton edzéseket tartanak a
gyermekek számára. Ez a mozgási lehetőség nem csak a fiatal
generációnak szól.
Mi
is a baranta?
A
szó jelentése:
fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harcra, hadjáratra való
felkészülés.
A
Baranta, bahranta, barymta, barmta, barana szokásjog szerteágazó
ázsiai jelenléte azt mutatja, hogy az idők folyamán kialakult
kisebb értelmezési különbségek ellenére egy olyan hagyománnyal
van dolgunk, amely a szóban forgó népek történetének nagyon
korai időszakából származik és nagyon ősi tartalommal, bír.
A
hagyományos (tradicionális) magyar harcművészetet Barantának
hívjuk, amíg csupán versengésről, felkészülésről,
békeidőszakon belüli gyakorlatozásról szól.
Az
ellenség megsemmisítésére való törekvés esetén Böllönnek
nevezzük. A felkészítés során a Böllön jellegű elemeket
elsősorban hivatásos katonák és oktató szintet elért barantázók
sajátíthatják el.
A
baranta, olyan harcosokat takart, akik a fegyverforgatásban való
kiválóságuk mellett a legmagasabb erkölcsi, morális
követelményeknek is megfeleltek. Nagyrészt vállaltak a következő
generáció nevelésében, harci felkészítésében.
Ma
a Baranta az önálló magyar harci irányzatot jelenti.
Az
egyéni kezdeményezőkészséget tisztelő, a kreativitást
fejlesztő és elősegítő rendszere gyorsabb tanulási
eredményekhez vezet. Ez igaz mind a mozgásos folyamatokra, mind a
személyiség fejlesztésének lehetőségeire.
Az
edzéseken minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Szombaton
reggel indult a kis csapat a megmérettetésre. Kilenc órakor már
Dályán voltunk, ahol megtekintettük a református templomot.
Udvarhelyről
a 133-as, Kőhalomra (Rupea) vezető aszfaltúton indulunk el.
Homoródszentpéter utáni éles kanyarban jobb kéz felé a
községközpont , Kányád (Ulieş) irányába térünk le. Hat km
sarát-porát feledve érkezünk meg a vidék egyik legjelentősebb
műemlékét rejtő kis faluba.
Miután
a csapatok megérkeztek, és beneveztek, rövid megnyitó következett
ezután elkezdődtek a mérkőzések. Az oroszhegyi fiúk két
kategóriában indulhattak.
14
éves korig a gyermek kategória résztvevői:
Bálint Gábor, Nagy Szabolcs, Pál Székely Tamás, Szász Alpár.
14
évestől 17 éves Kese kategóriában:
Bálint Szabolcs Antal, Udvari Zsolt
Ezen
kívül a felnőtt korosztály, Öskü
és a lányok Menyét
kategóriája volt látható.
A
korosztályokat csoportokra osztották fel. A csoportok tagjai egymás
között birkóztak, mindenki, mindenkivel, majd a csoporton belüli
első második helyezett küzdött meg a másik csoportok első,
második helyezettjeivel. Így alakult ki a végeredmény.
A
fiúk derekasan helytálltak.
A gyerek
kategóriában Pál Székely Tamás bizonyult a legszívósabbnak ő
bejutott a döntőbe.
A
kese kategóriában indult fiúk külön említést érdemelnek,
mert, korcsoportjukban, ők voltak a legkisebbek. Igaz nem értek el
helyezést, de küzdöttek, mint az oroszlánok a náluk nagyobb fiúk
ellen.
A
következő megmérettetés áprilisban, Gyergyóban lesz, ahol az
erélyi barantások mérik össze tudásukat hét versenyszámban.
Remélhetőleg még többen kapnak kedvet a nevezéshez és szurkoló
táboruk is nagyobb lesz. A rendezvényre minden érdeklődőt
szeretettel várunk!
Befejezésül,
íme a győztesek
Minden
nyertesnek és résztvevőnek ezúton is gratulálunk!
Az íj ritkán döntötte el a csata kimenetelét, a nemesség "alsóbbrendű fegyvernek" vagy játékszernek tekintette. Ezt a nézetet a magyarok számolták fel, akik széleskörűen használva az íjat, jelentõs sikereket értek el kalandozásaik során Nyugat- és Dél-Európában a 9. és 10. században.
Januárban kezdetét vette az oroszhegyi gyermekekből alakult íjász klub. A klub kezdeményezését a minden évben rendezésre kerülő üknyédi érdem tábor alapozta meg. Férjemmel, Jakab Zoltánnal évek óta meghívott vendégei vagyunk a tábornak, ahol rendszeresen tartunk íjászatot és kézműves foglalkozást. A pozitív visszajelzések bátorítottak bennünket, hogy rendszeresen találkozzunk a gyerekekkel.
Hagyományos visszacsapó reflexíjakat használunk, terepíjászatot gyakorlunk.
A visszacsapó íj
Az akkori idők legfélelmetesebb fegyvere a visszacsapó íj volt. Lőtávolsága meghaladta a nyugati íjak kétszeresét. Ez azt jelentette, hogy őseink nyílvesszői még olyan távolságban is halálosak voltak, ahol a nyugatiaké ártalmatlanul földre hullott. Azt mesélik, hogy egyszer egy török janicsár fogadásból visszacsapó íjával keresztüllőtt a Boszporus tengerszoroson, melynek szélessége 800 méter. Szittya, hun, avar őseink találták fel ezen íjakat, de nem csak ők használták, hanem más lovas műveltségű népek is Eurázsia belsejében.
Cél:
- Olyan klub működtetése, amely nem csak a testet, a szellemet is edzi
- Jó csapat összehozása, mely felelősséget tud vállalni, önmagáért és közösségéért
Az íjászat alapja a fegyelem, kitartás és a jó állóképesség. Az igazi lövészetet sok gyakorlás és elméleti oktatás előzi meg. Szigorú szabályok vannak az edzésen, lövészeten a gyermekek és mindenki testi épsége érdekében.
Meghívott vendégek is színesítik a találkozásokat.
Klubunk 11 éves kortól látogatható a tagok tagsági díjat fizetnek, melyet felszerelésre és alapanyagok beszerzésére költünk. Havi két alkalommal tartunk edzéseket. Egyelőre, nincs állandó helye a klubnak, de remélhetőleg, őszre ez is megoldódik.
Az indulás kicsit nehézkes hisz nincs megfelelő mennyiségű felszerelés.
Helyi vállalkozók segítségére számítunk, kiknek támogatását ezúton is köszönjük.
Terveink:
- Igyekszünk a találkozások helyszíneit változatosan válogatni, hogy a gyermekek mindenféle terepen kipróbálassák magukat.
- Filmek vetítése előadások szervezése az ősi Magyar kultúráról, annak megismerése céljából
- Kézműves foglalkozások vezetése, ahol nem csak kézügyességüket fejleszthetik, hanem saját felszereléseiket is elkészíthetik
Lányok jelentkezését is várjuk!!!!!!
Az íját ajzó szittya harcos
Jó hír: Február végére érkeznek az alap felszerelések a klub részére, melyeket barátaink segítségével sikerült beszerezni. Kettő darab ifjúsági és egy 38” gyakorló íj + 30 darab vessző. A klubvezetők a gyermekek részére ajándékoznak további két darab íjat.
Magyar íjászat
A honfoglalás kori (és annál is korábbi) magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovasíjászok voltak. Ezt tanúsítja az elhíresült középkori fohász is: "A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!". Visszacsapó íjakat használtak. Az íjászat az államalapítás után sem tűnt el Magyarországról. Mindig is voltak könnyűlovas egységek, akik ezt a harcmodort folytatták, például a székelyek és kunok. Az íj egészen a végvári harcok idejéig használatban maradt, amikor a huszárok egyik fegyvere volt. Regino prümi apát írja évkönyvében a magyarokról (908): "... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilaikkal, melyeket olyan ügyesen lõnek ki szaru-íjaikról, hogy lövéseik ellen védekezni alig lehet."
/ Forrás: WIKIPÉDIA.hu/
Íjászat Oroszhegyen
